Eredete vélhetően középkori gyökerekkel bír, noha erről
konkrét adat még nem került elő az írásos forrásanyagból.
A Határi elnevezésének eredete arra utal, hogy a nevezett szőlőterület két település Erdőbénye és Olaszliszka határában feküdt. Ezért főleg a 17. században nevezték Két-Határ szőlőnek is a dokumentumok. A középkori eredet ellenére a Határ szőlő első ismert említése a 16. század utolsó harmadában, az 1570. évben történt Hatharzelew néven. Ekkor a királyi tulajdonban álló sárospataki váruradalom szőlőjeként említették meg, melyet Tolcsva mezővárosa művelt az uradalom számára földesúri szolgáltatás gyanánt.
Ebben az időszakban főleg tolcsvai mezőváros polgároknak voltak ott szőlői még. 1571-ben a sárospataki uradalom a ruszkai Dobó főnemesi család kezébe került. E família a Határin fekvő szőlőket felosztotta. A 1576-ban a Dobó család a sárospataki uradalomhoz tartozó Határi szőlőit eladta Lőcse szabad királyi városnak, amely éppen a korábban elkobzott tarcali és tállyai szőlőbirtokait próbálta pótolni Erdőbénye és Olaszliszka határában.
Lőcse szabad királyi városa egészen a 17. század közepéig háborítatlanul birtokolta területeit a Határin, amikor I. Rákóczi György (1593−1648) erdélyi fejedelem erővel elkobozta tőlük, és újfent a sárospataki uradalomhoz csatolta, mint uradalmi szőlőt. Ezt erősítették meg az 1644-ben és 1648-ban a Rákóczi család javairól szóló jelentések és összeírások is.
A Wesselényi összeesküvés bukását (1670) követő birtok elkobzások nem érintették a Rákóczi család Határiban díszlő szőlőhegyeit. 1699-ben Rákóczi Julianna (1672−1717) és II. Rákóczi Ferenc (1676−1735) fejedelem egymás közt felosztották a család javait. A sárospataki uradalom szőlőbirtokaival Rákóczi Ferenc tulajdonát képezte.
Viszont 1711-ben, a Rákóczi szabadságharc után, mint a rebellis fejedelem egykori birtokát a bécsi udvar elkobozta, és az osztrák Trautsohn hercegi családnak adományozta. A 18−19. század folyamán a Trautsohnokat, a Breczenheim és Windsichgrätz főúri családok birtokolták. A Határin ugyanakkor voltak kisebb szőlőparcellák, melyek erdőbényei, olaszliszkai, vagy tolcsvai lakosok műveltek. De Határi legfőképpen a II. világháború végéig arisztokrata családok kezében volt.
Egy szelet a történelemből.
A Határi dűlő Erdőbénye és Olaszliszka határán terül el, innen a neve is. A borvidék hűvösebb részén járunk, a folyóktól való nagyobb távolság miatt a botrytis hatása kevésbé jelentős. Vegyes vulkanikus kőzeteket, riolitot, perlitet találunk itt.
Földrajz
A Tokaji borvidék 87 km hosszúságban és 3–4 km szélességben foglal helyet 5500 hektárnyi területen, három jellegzetes hegy, az abaújszántói és a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy, valamint a tokaji Kopasz-hegy közötti háromszögben, 27 település határában.
Éghajlat
A borvidék kontinentális éghajlatú. A különleges mikroklíma, a környező folyók és a megfelelő szőlőfajta egymásra találásának eredményeképpen itt évről évre bekövetkezik az aszúsodás.
Termőföld
A legtöbb helyen vulkanikus alapkőzet (andezit, riolit, s ezek tufái), illetve az ezen kialakult nyiroktalaj található. Az ásványi anyagokban gazdag vulkáni kőzeten testes, erős savgerinccel bíró minerális jegyekkel rendelkező borok készíthetők.
Szőlőfajták
Engedélyezett szőlőfajták : furmint, hárslevelű, sárga muskotály, zéta, kövérszőlő, kabar
Boraink
A szőlő érését figyelemmel kísérve minden évjáratban különleges odafigyeléssel, szem előtt tartva a terroir jelleget kézzel,válogatva szüreteljük le szőlőinket.
Pincészet
A kíméletes feldolgozást követően reduktív technológiával erjesztünk, majd pedig tölgyfa hordóban érlelünk.