Határi Pincészet és Szőlőbirtok

3933, Olaszliszka, Petőfi Sándor út 8/3

Telefon : +36 20 481 7804

E-mail: hataripinceszet@gmail.com

FB TW IG
Image Alt

Rólunk

Hisszük, hogy a legjobb minőségű szőlőből lehet a legkiválóbb borokat készíteni.

A szőlőtermesztés tradicionális hagyományát
ötvözve a szakmai tudással és tapasztalattal hívtuk életre pincészetünket. Visszahúz a szív, átölel a tradíció, újjáélednek a hagyományok

A szőlőtermesztés családunkban több évtizedes hagyományokra vezethető vissza. Már a dédszülők is foglalkoztak szőlőtermesztéssel a borvidéken. A II. világháborút követően már saját szőlőterületekkel rendelkeztek a Határi-dűlőben. Hegyőrként felügyelték, óvták a szőlőterületeket, figyelték a fejlődésüket. Szüleim ezeket a hagyományokat kapták örökségül, én pedig igaz először bizalmatlanul, de ebben nőttem fel, és egy ideje ezzel telnek a mindennapjaim.
Születésemet követően Olaszliszkán nőttem fel, majd pedig Sárospatakon jártam gimnáziumba. Itt már eldőlni látszott hogy más pályára törekszem. Látva azt a munkát és erőfeszítést a szőlő és bortermelésben, építésznek adtam a fejem. Szüleim támogatásával ennek tanultam, majd ebben dolgoztam, elhagyva a borvidéket.
Mindig ott motoszkált a fejemben egy gondolat, ami köszönhető a nevelésnek is akár. Saját bort szerettem volna. Mikor hazaérkeztem látogatóba mindig a szőlőben, majd a pincében kötöttünk ki. Megismerkedve növényorvos- kutató feleségemmel még jobban nőtt a vágy bennem arra hogy alkossak valamit. És döntöttünk...
Visszaköltözünk Tokaj-hegyaljára, legyen saját borászunk. És megálmodtuk, belevágtunk. Hol a szőlőben traktoron, hol a pincében a nagypapa hordója mellett, mindenhol átitatott a bortermelés szeretete. Együtt belevágva, felhasználva az örökségül kapott tapasztalatot, iránymutatást, ötvözve a szakmai háttérrel életre hívtuk pincészetünket.

Múltunk

A hagyományok nyomában

1570
Szőlőterületek a Határi-dűlőben
A középkori eredet ellenére a Határ szőlő első ismert említése a 16. század utolsó harmadában, az 1570. évben történt Hatharzelew néven. Ekkor a királyi tulajdonban álló sárospataki váruradalom szőlőjeként említették meg, melyet Tolcsva mezővárosa művelt az uradalom számára földesúri szolgáltatás gyanánt. Ebben az időszakban főleg tolcsvai mezőváros polgároknak voltak ott szőlői még.
1571
ruszkai Dobó főnemesi család kezébe került a Határi-dűlő
1571-ben a sárospataki uradalom a ruszkai Dobó főnemesi család kezébe került. E família a Határin fekvő szőlőket felosztotta.
1576
Lőcse város művelése alá került a Határi-dűlő
A 1576-ban a Dobó család a sárospataki uradalomhoz tartozó Határi szőlőit eladta Lőcse szabad királyi városnak, amely éppen a korábban elkobzott tarcali és tállyai szőlőbirtokait próbálta pótolni Erdőbénye és Olaszliszka határában.
1644-1648
I. Rákóczi György
Lőcse szabad királyi városa egészen a 17. század közepéig háborítatlanul birtokolta területeit a Határin, amikor I. Rákóczi György (1593−1648) erdélyi fejedelem erővel elkobozta tőlük, és újfent a sárospataki uradalomhoz csatolta, mint uradalmi szőlőt. Ezt erősítették meg az 1644-ben és 1648-ban a Rákóczi család javairól szóló jelentések és összeírások is.
1670
II. Rákóczi Ferenc- Rákóczi szabadságharc
A Wesselényi összeesküvés bukását (1670) követő birtok elkobzások nem érintették a Rákóczi család Határiban díszlő szőlőhegyeit. 1699-ben Rákóczi Julianna (1672−1717) és II. Rákóczi Ferenc (1676−1735) fejedelem egymás közt felosztották a család javait. A sárospataki uradalom szőlőbirtokaival Rákóczi Ferenc tulajdonát képezte. Viszont 1711-ben, a Rákóczi szabadságharc után, mint a rebellis fejedelem egykori birtokát a bécsi udvar elkobozta, és az osztrák Trautsohn hercegi családnak adományozta.
1949
Windsichgrätz család uradalmi birtokainak felosztását követően, a dédszülők kezébe kerültek a Határi-dűlő egyes parcellái.
A 18−19. század folyamán a Trautsohnokat, a Breczenheim és Windsichgrätz főúri családok birtokolták. A Határin ugyanakkor voltak kisebb szőlőparcellák, melyek erdőbényei, olaszliszkai, vagy tolcsvai lakosok műveltek. De Határi legfőképpen a II. világháború végéig arisztokrata családok kezében volt.
1984
Nagyszűleim örökölték a területeket
Ekkor még tőkés szőlőként hagyományos kézi műveléssel termeltek szőlőt. A hegyőrként dolgozó nagyszülők folyamatosan próbálták megnövelni szőlőterületeiket.
2000
Örökség
Ekkortól kaptam örökségül első saját szőlőterületemet 400 négyszögöl tőkés furmint ültetvényt a Határi-dűlőben
2014
Növekedés
Az Olaszliszka határában található szőlőültetvények közül már több neves dűlőben is rendelkeznek szüleim szőlőterületekkel. Folyamatosan újítják fel az elhagyatott szőlőültetvényeket. A Határi-dűlőben is sikerrel megvásárolt területeket elkezdtük betelepíteni. Kialakult egy egységes dűlő, birtokszerkezet.
2016
Határi Pincészet és Szőlőbirtok
Borászatunk megalakulása, az első teljes vegetációs időszak végigkísérése a palackba kerülésig.
Ismerd meg a birtokot

Olaszliszka Haraszt-dűlő, Határi-dűlő,
Narancsi-dűlő